A Szent György és a játékos sárkány című, csaknem 300 négyzetméteres alkotás a hagyományos ábrázolásoktól idegen jelképeket vonultatott fel: a lovag arcát egy csigaházon szemérmesen lehunyt szempilla helyettesítette, a kezében tartott, lefele mutató fekete háromszögből DNS-spirál tekeredett elő, a lándzsája pedig nemcsak a - két emberarcú lovat megülő - joviális sárkányt szúrta át, hanem egy alatta meghúzódó, álarcos egyszarvút, az isteni ige megtestesítőjét is.
Az alapítványi támogatással, egy Bukarest sokszínűségét népszerűsítő turisztikai projekt részeként készült falfestmény nem nyerte el a szomszédos Szent György-park ortodox műemléktemplomába járó pópák és hívők tetszését, akik a street art harsány színeiben és zsúfolt jelképvilágában démonokat, alkotóiban pedig profanizáló szándékot véltek felfedezni. Bár az épület tulajdonosa eredetileg támogatta a kezdeményezést, az ortodoxok zúgolódása nyomán jobbnak látta eltűntetni az alkotást.
A történet a fal lemeszelése után kezdett hullámokat vetni a román közéletben: egyesek az "ortodox fundamentalizmust" és "cenzúrát" emlegetnek, mások a vallásos érzelmű emberek szándékos provokálását látják benne.
Románia az Európai Unió egyik legvallásosabb országa, ahol sokan szentképet hordanak irattárcájukban, keresztet vetnek a templomok előtt, és ahol alig látni olyan autót, amelynek visszapillantó tükrére ne akasztottak volna fel egy ikont vagy keresztet. Romániában a szülők több mint 90 százaléka igényelte idén a vallásoktatást iskolás korú gyermeke számára.
A legutóbbi népszámláláson a vallási hovatartozásról nyilatkozó lakosság 0,2 százaléka (40 ezer ember) mondta azt, hogy ateista vagy nem tagja egyetlen felekezetnek sem. A válaszadók 86,5 százaléka vallotta magát ortodoxnak. Az országban több mint 18 ezer templom van, míg az általános iskolák száma nem éri el az ötezret a kórházaké pedig négyszázat.